Fábián Dániel: Népszerű egyházi beszédek egy egész évre 1871
Fábián Dániel (Gyulafehérvár, 1810. július 8. – Szilágycseh, 1894. május 6. ) református lelkész.
Élete
Fábián András ügyvéd és Vásárhelyi Anna fia. Tanulását a nagyenyedi Bethlen-főiskolában végezte 1832-ben, amikor a papi szigorlatot is letette és a segédpapsággal egybekötött kézdivásárhelyi tanítóságra lépett. Itt találta az 1834. július 29-ei borzasztó tűzvész, mely a város legnagyobb részét, a templommal és iskolával elhamvasztván, könyvtára is odaégett. 1834 októberében a nagyenyedi másodpapi állomásra választatott meg és hivatalát 1835. január 11-én elfoglalta és folytatta 1842-ig. Ekkor a főkonzisztórium megválasztotta a székelyudvarhelyi főiskola hittanári székére. 1844-ben a kézdivásárhelyi egyház hívta meg papjának és novemberben lépett új állásába. 1848-ban országgyűlési képviselőül választatott meg és Pestre távozott; a képviselőházat híven követte vándorlásaiban a világosi gyászos napig. Az ezután bekövetkezett üldözéseket bukaresti menekülésével kerülte ki; ahonnét, midőn visszatért, előbb a csíkszeredai, 1850-ben pedig a pesti haditörvényszék elé állíttatott, mely őt 1852-ben két évi internáltatás után, kötél általi halálra, kegyelem útján pedig hat évi várfogságra ítélte, ahonnét amnesztia útján 1856 tavaszán szabadult meg. Ezután kézdivásárhelyi hívei táplálták 1857 áprilisáig, mikor a szilágycsehi egyház meghívta papjának, ahol később, miként írja, alig 500 forint évi jövedelem mellett tengette a fogságból hozott köszvényes fájdalmakkal terhelt életét. 1858-ban egyházmegyei közügy-igazgatóvá lett, mely hivataláról betegeskedése miatt 1869-ben lemondott.
Szépirodalmi dolgozatai a Mátrai (Rothkrepf) által szerkesztett Regélőben (1832-37) jelentek meg; írt a Helmeczi Társalkodójába s a Méhes N. Társalkodójába; egyháziakat a Prot. Egyh. és Isk. Lapba Békevölgyi álnévvel és saját neve alatt, úgy az Erdélyi Protestáns Közlönybe és az Erdélyi Prédikátori Tárba (1837. ), a Különféle papi dolgozatokba (Pest, 1860. ), a Kovács Albert Egyházi Szemléjébe; politikai lapokba csak 1848-ban irt a kolozsvári Ellenőrbe (A székely katonaság nyomasztó sorsáról) és mint képviselő a Kossuth Hirlapjába (A székely nemzet jelleméről, hazafias érzületéről s az új kormányhoz való tántoríthatatlan ragaszkodásáról vezércikkezett). Miután a Székelyföldön a küzdelem dicső napjai bekövetkeztek, a világosi fegyverletétel és az invázió után kitartásra buzdító vezércikkeket írt a kormány közlönyébe és e cikkek voltak okai súlyos elítéltetésének.
oldalszám: 608
Jelenlegi ára: 2 000 Ft
Az aukció vége: 2018-09-24 16:40 .
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése